Üvegpalota -üvegékszer kristályékszer,bizsuékszer,swarovski ékszer nagy választékban,Bizsu webáruház
|
A bizsu XX. századi fogalom. Olyan ékszerek összefoglaló neve, amelyek nem nemes anyagokból (arany, drágakő, igazgyöngy, stb.) készülnek, hanem olcsóbb alapanyagba ágyazott drágakő- vagy gyöngyutánzat felhasználásával. Valójában azonban a bizsu már évezredekkel ezelőtt megjelent és végigkísérte az emberi történelmet egészen napjainkig. Az azonban, hogy bizonyos történelmi korokban mi számíthatott volna bizsunak – ha ismerik ezt a fogalmat – korántsem olyan egyértelmű, mint a fenti meghatározás. A művészettörténeti könyvekben, kiadványokban nagyon kevés szó esik az ékszerekről (és az ötvösművészetről), holott éppen annyira magukon viselik a kor jellegzetes stílusjegyeit, mint az épületek, szobrok, vagy festmények. Világnézetről, szokásokról, technológiai fejlettségről mesélnek ezek a csodálatos művek. A több részből álló sorozat ebből igyekszik valamicskét megmutatni. |
|
Az első ékszer? Nagyon érdekes, hogy az emberiség „korával” kapcsolatos egymással versengő elméletek között talán éppen az emberi történelem legeslegelső „bizsuja” fog dönteni. A tudósok a beszédhez és a művészi szimbolizmushoz kötik az emberi létet. Ennek alapján anatómiai értelemben akár 160-200 ezer éve élhetnek emberhez hasonló lények a Földön, de az egyik elmélet szerint csak 40-50 ezer évvel ezelőtt érték el azt a fejlettséget, amikortól „emberszámba vehetjük” őket. A másik elmélet nem zárja ki, hogy ezt a lépést sokkal korábban is megtehettük. 1997-ben Dél-Afrikában a Blombos barlangban olyan leleteket tártak fel, amelyek kétszer annyi idősek, mint az eddig talált 35 ezer éves „képzőművészeti” leletek. Egy kb. 70 ezer éves rétegben folyami kagylóhéjak (Nassarius kraussianus) egy csoportját találták. A kagylóhéjak körülbelül azonos méretűek és mind azonos helyen vannak kifúrva.
A mikroszkopikus vizsgálatok során a furatok környékén és a kagylók „szájánál” kopott, súrlódott felületeket találtak okkerszínű (vasoxid) maradványokkal. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a kagylókat felfűzték és azok egymáshoz, illetve a láncot viselő okkerrel festett ruhájához dörzsölődtek. A tudósok meggyőződése, hogy beszéd nélkül a gyöngyök szimbolikus jelentését nem tudták volna egymásnak továbbadni a lánc készítői. A művészet létét a barlangban talált a geometriai mintákkal vésett-karcolt okkerszínű kövek is alátámasztják. A kőkor A kőkorszak vadászó és gyűjtögető embere a természetben fellehető anyagokból – bogyókból, csontokból, fogakból, tollakból és kagylóhéjakból - készített ékszerekkel díszítette magát. Az oroszországi Szungirban egy 22-25000 éves civilizáció sírjait tárták fel. A sírok egyikében egy 45-60 éves férfit, míg 3 méterrel messzebb egy kettős sírban egy 13 éves fiút és egy 9-10 éves leányt találtak. A férfi ruházatát több mint 3000 mamutagyarból készített gyöngy, fejfedőjét pedig körkörösen elhelyezett, átlyukasztott sarkiróka-fogak díszítették. Felkarján szintén mamutagyarból faragott karperecek voltak. A fiú ruházatát csaknem 5000 gyöngy díszítette, övét 250 sarkiróka szemfoggal ékesítették, emellett szintén mamutagyar karperecet és függőt viselt. A leány sírjában 5274 gyöngyöt vagy gyöngytöredéket találtak.
Hasonló korú leletek Ausztráliában is előkerültek (Mungo-tó, Kow Swamp, Cobol Creek). Itt kenguru és tasmán ördög fogakból álló nyaklánc maradványait találták meg (Nitchie-tó). Malakunanja (Észak-nyugat Ausztrália) egyik barlangjában 30 000 éves, tengeri kagylókból álló nyakláncot találtak. A lelőhelyek közelében élők – főképpen a Baltikumban - a borostyánt is felhasználták amulettjeikben és ékítményeikben. A neolitikumban már meg is munkálták ezt a csodaszép természetes anyagot és különböző formájú gyöngyöket alakítottak ki belőle.
Egy újkőkori település feltárása során (Skara Brae – Skócia. Orkney szigetek) különböző csontokból faragott gyöngyökből és agyarakból készült nyakláncot rekonstruáltak, amelynek készítési időpontja a i.e. 3100 és 2500 közötti időszakra tehető.
Az első fémek kora Az első fémek, amelyeket az ember használni kezdett: az arany, az ezüst és a réz voltak. Nem véletlen, hogy a legrégebbi kultúrák (sumér, asszír, egyiptomi) leletanyagában az arany a domináns, hiszen az a természetben megtalálható és könnyen - hidegen is - megmunkálható. Lágysága miatt esztétikai értéke sokkal nagyobb, mint a funkcionális haszna. Az ókori ember számára az arany - a napkoronghoz hasonló színe és korrózióálló volta miatt - az örökkévalóságot testesítette meg. Így megfelelő ajándék volt az Istenek számára és „praktikus útravaló” a holtak világában. Ékszertörténeti szempontból tehát egy új korszakot is beiktathatnánk a kőkor és a bronzkor közé: az aranykort. A bronz és a vas csak később jelentek meg és – mint abban az időben különleges és a mai napig nem teljesen ismert kohótechnikával készülő ötvözetek – nagyságrendekkel drágábbak voltak, mint az arany. Vajon akkoriban mit neveztek volna bizsunak, ha létezett volna ez a fogalom?Hol találja a boltot? Webáruházunk: www.uvegpalota.hu
|
