Musashi kétkardos iskolája Magyarországon - kendo, kenjutsu, iaido, iaijutsu, kard, japan, japán, harcművészet, kétkardos, két kardos, kard, kardvivás, vívás, katana, wakizashi

2015-ben is várjuk Kedves Ügyfeleinket!

Sun-Tsu: " Minden csatában egyenes támadással vehetjük fel az érintkezést az ellenséggel, de cselvetéssel győzünk. Ezért aki ért hozzá, hogyan alkalmazzon cselvetést, az képességeiben határtalan, mint az ég és föld [v.ö.: NITEN!], és kimeríthetetlen, akár a folyók és folyamok. ...
Aki támad és feltétlenül hódítani akar, az ott támadjon, ahol nem tudnak védekezni. Aki védekezik és feltétlen biztonságot akar, az ott védekezzék, ahol nem tudják megtámadni."

A Hyoho Niten Ichi Ryu alaptechnikája a sassen.

Lényege, hogy egy "kiszolgáltatott" leeresztett karddal "várjuk" ellenfelünk támadását, aki Sun-Tsu alapelveivel nyilván egy fejre irányuló villámgyors és nagy erejű vágással kezd. Musashi - és követői - szintén Sun-Tsu bölcsességével a vágás alól kifordul (időzítés!!) így sértetlen marad, és ezzel párhuzamosan a támadó védelmen kívül hagyott torka felé szúr. Ez a mozdulat egy felkészült és tapasztalt támadónak elegendő információt ad, hogy legyőzték, legyőzhették volna, és sértetlenül, de támadó kedve letörésével tud eltávozni a párbaj helyszínéről.

Musashi kisgyermek korától elkötelezett buddhista volt, az emberi életet a legnagyobb adományként tisztelte, és védte.

Musashi az ellenfél támadókedvét igyekezett megtörni, nem a testét.

Miért használnál csak egy kardot, ha két karod is van?
A Hyoho Niten Ichi Ryu (Két kard egy Egység) kenjutsu iskolát a legendás japán kardforgató, Miyamoto Musashi (1584-1645) alapította az 1600-as évek első felében. Musashi nemcsak a Japán történelem egyik leghíresebb kardforgatója, de elismert kalligráfikus, filozófus és művész is volt. Több tusfestményét nemzeti kinccsé nyilvánították, könyveit - mint pl. a "Gorin No Sho"-t ("Az Öt Elem Könyvé"-t) a világ számos nyelvére lefordították.

Musashi élete első - halálos kimenetelű - párviadalát 13 évesen vívta meg, 16 éves korában már részt vett a Japán egyesítéséhez és a Tokugawa-shogunátus megalapításához vezető Sekigahara-i csatában. Élete során mintegy hatvan párviadalt vívott, de nem talált legyőzőre.

Utolsó éveiben írta meg "Az Öt Elem Könyvé"-t, ami a két kardos vívási és hadviselési taktika esszenciájának tekinthető.

A Niten Ichi Ryu technikái nélkülözik a "látványelemeket", az "eltúlzott" mozdulatokat. A Niten Ichi Ryu lényegi elemének tekinti a küzdelem során a megfelelő időzítést és az ellenféltől való helyes távolság megtalálását.

A Niten Ichi Ryu kardtechnikáit a valós küzdelmi szituációnak megfelelően párosan gyakoroljuk. A gyakorlás - "keiko" - során az alábbi formagyakorlatokat végezzük:

Itto seiho (hosszú kard technikák)
Kodachi seiho (rövid kard technikák)
Nito seiho (hosszú és rövid karddal egyszerre végzett technikák)
Bojutsu (a kard támadás elhárítása hosszú bottal)

Az iskola központi edzőterme Japánban, Kyushu szigetén található, Kokurában.

Miyamoto Musashi
A szamuráj

Miyamoto Musashi - teljes nevén Shinmen Musashi-no-Kami Fujiwara no Genshin - 1584-ben született. Apja Shinmen Munisai szintén a kardforgatás mestere volt így már akkor elkezdte átadni a tudását Musashi-nak, amikor az még kisgyermek volt. Úgy tudni, Munisai 1592-ben bekövetkezett halála után Musashi egyik nagybátyja folytatta a gyermek tanítását.
Musashi 13 évesen állt ki első, halálos kimenetelű párbajára egy Arima Kihei nevű vándorló szamuráj kihívását elfogadva. 17 évesen részt vett Japán két
meghatározó családjának, a Toyotomi-k és a Tokugawá-k háborújában. Valószínűleg egész életpályáját meghatározta, hogy családja a "vesztes" Toyotomi család hűbérese volt, és mint igaz szamuráj, a későbbiekben sem állt a Tokugawa shogunátus mellé. A sekigahara-i csata után (1601) Musashi a vándorló szamurájok életét folytatta, számos párviadalt kezdeményezve. A legtöbb párviadalt ekkor már bokuto- val (fából készült gyakorlókard) vívta, mert célja a technikai tökéletesedés lett, nem az ellenfél elpusztítása.
Élete leghíresebb párviadalát 1612-ben vívta Sasaki Kojiro ellen, egy Kokurától északra fekvő kis szigeten. Musashi a szigetre csónakkal érkezett, utazása közben, a csónakban talált törött evezőlapátból faragott egy bokuto-t. A párbaj nagyon rövid ideig tartott, bár Kojiro átlagosnál hosszabb katanája meg tudta vágni Musashi homlokát, azonban Musashi ugyanabban a pillanatban kivitelezett egyenes vágása halálos volt.

1615-ben az Ogasawara család meghívására, a háborúkban és párbajokban szerzett tapasztalatai miatt, mint "építési felügyelő" részt vett az Akashi várkastély építésében. Élete utolsó éveiben a Hosokawa család meghívására Kumamotóba érkezett, ahol idejét tudásának átadásával, művészeti alkotások készítésével és tapasztalatainak leírásával töltötte.

A filozófus

A Hosokawa klán vezetőjének kérésére 1643-ben hozzákezdett harcművészetének esszenciáját, a harcviselés stratégiájáról alkotott nézeteit magába foglaló "Az Öt Elem Könyvé"-nek (Go-Rin-no-Sho) megírásához. A mára kultikus művé vált alkotás számos japán és nemzetközi kiadást élt meg.

Halála előtt befejezett utolsó filozófikus műve a "Dokkodo", amelyben az önfegyelem 21 szabályának összefoglalásával igyekezett követőinek útmutatást adni a mindennapi élet és a harcművészet számos területén.

A művész

Bár Musashi-t elsősorban mint harcművészt tartjuk számon, az élete során készített számos tusfestménye és fafaragása - amelyeket nemzeti kinccsé is nyilvánítottak - méltán hirdetik az alkotó tökéletességre törekvési szándékát.