Szabadalom vagy használatiminta-oltalom? Van reális alternatíva?
A vállalatok üzleti célra irányuló innovációs tevékenységében kiemelt szerepet kap a szabadalom, a szabadalmi oltalom megszerzése, a szabadalmazás. De vajon tényleg minden esetben a szabadalmi oltalom megszerzése a vállalatok által létrehozott szellemi alkotások védelmének optimális jogi eszköze? Van esetleg más alternatíva?
A szabadalom, vagy teljes nevén a szabadalmi oltalom kizárólagos és korlátlan jogot biztosít a szabadalom tárgyát képező találmány használatára és/vagy hasznosítására a szabadalmasnak, aki bejelentőként a szabadalmi oltalmat megszerezte. Ez a nagyon erős jogi monopólium valóban vonzó az üzleti szféra számára. Ugyanakkor a szabadalmazhatóság a tárgyát képező szellemi alkotás (a találmány) oldalán az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság területén jogszabályban meghatározott szigorú feltételek teljesítéséhez kötött.
A vállalat gyakorlatban ugyanakkor sokszor keletkezik olyan innovációs eredmény, amely új és egyedi, ezért üzleti szempontból jól hasznosítható lenne, de a feltalálói tevékenység szempontjából nem éri el a szabadalmazhatósághoz szükséges feltételeket. Szerencsére az ilyen szellemi alkotások védelmére is kínál a szabadalomhoz hasonló tartalmú jogi megoldást a hazai és a külföldi iparjogvédelmi rendszer. Ezt a megoldást használatiminta-oltalomnak nevezik.
Használatiminta-oltalom szerezhető 10 éves időtartamra valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére, amennyiben az új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. A vállalati szakemberek számára ez a meghatározás zavarba ejtő lehet, mivel az oltalom megszerzéséhez látszólag a szabadalmi oltalomhoz hasonló feltételek teljesítését kívánja meg.
A lényege viszont pont ebben van, azaz a feltételek hasonlók, de nem azonosak. A két oltalmi forma közötti különbséget három pontban foglalhatjuk össze: (1) Használatiminta-oltalom csak a műszaki megoldások egy szűkebb körére alkalmazható oltalmi forma (például eljárásokra nem szerezhető ilyen védelem). (2) A használatiminta-oltalom megszerzéséhez szükséges érdemi féltételek az alkotótevékenység alacsonyabb szintjét igénylik. Így a használatiminta-oltalom a kisebb (korábban újításnak hívott) innovációkra is a szabadalmi oltalomhoz hasonló védelmet biztosít. (3) A használatiminta-oltalom megszerzésére irányuló eljárás során nem vizsgálják az újdonság és a feltalálói lépés teljesülését, ezért az oltalom megszerzéséhez a szabadalmazási eljárásnál gyorsabb és költséghatékonyabb út vezet.
Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy mi az értelme egy olyan oltalom megszerzésének, ahol az oltalom megadására irányuló eljárás során nem vizsgálják meg az oltalom megszerzéséhez szükséges érdemi feltételeket?
Először is ez az állítás csak részben igaz. A bejelentő ugyanis kérheti az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatát, ha ez üzleti vagy egyéb okok miatt szükséges. Ugyanakkor ez az oltalmi forma lehetőséget ad a találmánynak nem tekinthető, de nem kézenfekvő, üzleti szempontból viszont jól hasznosítható vállalati innovációs eredmények szabályozott, a szabadalmi oltalommal azonos módon érvényesíthető védelmére, ráadásul 10 éves időtartamra. Az oltalom megszerzése és fenntartása viszonylag egyszerű, és alacsony befektetést igényel. Bár nincs egységesen szabályozott nemzetközi egyezményi háttere, közel 80 országban elismerik, és az oltalom a magyar bejelentésre alapozva is megszerezhető.
A használatiminta-oltalom az üzleti gyakorlatban is jól érvényesíthető oltalmi forma. Megsemmisítési eljárást kell ugyanis indítani ahhoz, hogy érdemben fel lehessen lépni egy érvényes használatiminta-oltalommal szemben. A tapasztalatok szerint pedig az ellenérdekű felek jelentős része nem tudja biztosítani az ehhez szükséges feltételeket, ezért inkább megállapodásra törekszik. Ehhez pedig ez az oltalmi forma is megfelelő, a szabadalmi oltalommal azonos feltételeket kínál: kizárólagos jogot biztosít a jogosult számára, használatba adható, átruházható.
Összefoglalva: A használatiminta-oltalom egyszerűsége, gyors megszerzési lehetősége, és alacsony költségigénye miatt a vállalati szellemivagyon-gazdálkodás körében vonzó, perspektivikus iparjogvédelmi eszköz lehet. A válasz tehát az, hogy a használatiminta-oltalom sok esetben a szabadalmazás helyett reális alternatíva lehet.
További információ » www.kjj.hu
