Az MSZ EN ISO 9001: 2001-es minőségügyi rendszerszabvány minőségfilozófiája, alapelvei
Az ISO 9001: 2001 szabvány jellemzőinek, alapelveinek bemutatása előtt essen néhány szó a szabvány kialakulásáról, elődeiről.
A nemzetközi üzleti életben és egyezmények szerint egy szervezet minőségirányítási rendszerét csak abban az esetben tekintjük megfelelőnek, ha az adott szabványnak való megfelelést egy független, a szakterületen magas minősítéssel bíró és a megfelelő módon felhatalmazott tanúsító szervezet igazolta. Tehát ha egy vállalat minőségirányítási rendszere tanúsítva van, számára az Unió belső piacán való kereskedelem akadálymentessé válik.
Az ellenőrzés alapja voltaképpen a szabvány. Angliában használtak először szabványokat. Az ISO által kidolgozott szabványok előtt a BS5750 elnevezésű szabványt alkalmazták az angolok, 1979-ben vezették be. A Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) ezt 1987-ben vette át, továbbformálta, majd kiadta az első ISO 9000 szabványsorozatot.
A hazai szabványokkal foglalkozó testület (MSZT) 1992-ben vette ezt át a nemzetközi gyakorlatból, s MSZ EN 9000 névvel kiadta (az MSZ jelöli, hogy magyar szabványról van szó). Ezt a szabványt a nemzetközi testület 1994-ben módosította. Magyarországon ez MSZ EN ISO 9000: 1996 néven terjedt el, tehát csak két évvel később jelent meg nálunk. A ’96-os szabványsorozaton (9001, 9002, 9003, 9004) alapuló minőségügyi rendszer mára közismertté vált.
Az 1994-ben kialakított ISO 9000-es szabványsorozatot, 2000-ben egy sokkal rugalmasabb, új filozófiákon alapuló minőségirányítási szabványcsoport váltotta fel. A korábbi 9001-es, 9002-es, 9003-as szabványt egy szabványba: az ISO 9001: 2001 szabványba „olvasztották” be. (A 9002 és 9003 megszűnt.) A szabványt a MSZT 2001-ben vette át, és MSZ EN ISO 9000, 9001, 9004: 2001 számon adta ki őket.
A szabványok tartalma:
MSZ EN ISO 9000 – folyamat-meghatározások
MSZ EN ISO 9001 – rendszer-követelmények
MSZ EN ISO 9004 – irányelvek, javaslatok
(A 9001 és a 9004 együttesen is alkalmazható.)
Az MSZ EN ISO 9001: 2001 jellemzői, alapelvei
Az ISO a régi szabványban kifogásolt követelményeket átdolgozta, az addigi gyakorlat alapján összegyűlt tapasztalatokat felhasználta a módosításhoz, a hiányosságokat pótolta. A hosszas munka eredménye az új szabvány kevésbé merev, egyszerűbb szerkezete, valamint rugalmasabban alkalmazható egy-egy vállalat adottságaihoz.
A szabvány változásai közül a legfontosabb a minőségcélok kitűzése, s az ehhez elengedhetetlen folyamatos fejlesztés, illetve a vevők teljes körű igényeinek kielégítése. A számos változtatás ellenére a szolgáltató szektort nem vették eléggé figyelembe, még több (a szolgáltató vállalatokra vonatkozó) pont szorult volna javításra, átdolgozásra. Ezekből az elmaradásokból adódóan valószínű, hogy újabb módosításra lesz szükség.
Az új filozófiára épülő MSZ EN ISO 9001: 2001-es szabvány az összes gazdasági szektorban alkalmazható, mondhatjuk, hogy a legszélesebb körben elterjedt szabvány, ami egységes nemzetközi követelményrendszerré vált. Egységes iránymutatást jelent, hiszen bármely méretű, tevékenységű, működési körű szervezet építheti ez alapján a minőségirányítási rendszerét. Nemcsak a vállalkozási szféra, hanem a közigazgatási, a kormányzati szervek, a non-profit szervezetek egyaránt hívhatják segítségül ezt a szabványt. Elősegíti és garantálja a termékek és szolgáltatások állandó hibátlan minőségét, folyamatos fejlesztését és a növekvő vevői elégedettséget, a vevői igényeknek való jobb megfelelést. A kiéleződött hazai és nemzetközi verseny arra kényszeríti a vállalatokat, hogy a minőség elvet ne csak a termékeikre, szolgáltatásaikra, hanem az egész vállalat irányítására, működésére is terjesszék ki. A minőségirányítási rendszernek köszönhetően a vállalati folyamatok áttekinthetők és a tevékenységek ésszerűen dokumentálhatók, ez pedig lehetővé teszi a folyamatok mindennapi egyszerű irányítását.
A szabvány arra hívja fel a figyelmet, hogy a vevői igényeket, követelményeket elemezni kell, meg kell határozni azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a vevő számára elfogadható termék előállításához, továbbá ezeket a folyamatokat állandó ellenőrzés alatt kell tartani.
A minőségirányítási rendszer adja a keretet a folyamatos tökéletesítéshez, a vevői elégedettség eléréséhez. A minőségirányítási rendszer bizalmat kelt magában a szervezetben és annak vevőiben aziránt, hogy a szervezet képes a vevői követelményeknek megfelelő termékek előállítására.
A 9001: 2001-es szabvány egyes kérdésekben szabadabb lehetőséget biztosít, ilyen pl. a szabvány egyes pontjainak figyelmen kívül hagyásának lehetősége, amennyiben az a vállalat működését nem érinti.
A régi szabvány 20 rendszereleme helyett 4 alapvető folyamaton van a hangsúly:
1. a vezetőség felelősségi köre
2. gazdálkodás az erőforrásokkal
3. a termék előállítása
4. mérés, elemzés, fejlesztés
Elvárások az új szabvánnyal szemben:
- legyen fokozottabban gyakorlatias, a vevői szempontokat figyelembe véve kell a minőséget szabályozni
- illeszkedjen jobban az integrált menedzsmentrendszerekhez
- csökkentse az eddig alkalmazott rendszerek sematizmusát
- növelje az üzleti sikerességet
Az új szabvány szemlélete a „szerezz elégedett vevőt” a „gyárts jó terméket” és a folyamatorientált szabályozás helyett.
EQM - MCOnet
Az ellenőrzés alapja voltaképpen a szabvány. Angliában használtak először szabványokat. Az ISO által kidolgozott szabványok előtt a BS5750 elnevezésű szabványt alkalmazták az angolok, 1979-ben vezették be. A Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) ezt 1987-ben vette át, továbbformálta, majd kiadta az első ISO 9000 szabványsorozatot.
A hazai szabványokkal foglalkozó testület (MSZT) 1992-ben vette ezt át a nemzetközi gyakorlatból, s MSZ EN 9000 névvel kiadta (az MSZ jelöli, hogy magyar szabványról van szó). Ezt a szabványt a nemzetközi testület 1994-ben módosította. Magyarországon ez MSZ EN ISO 9000: 1996 néven terjedt el, tehát csak két évvel később jelent meg nálunk. A ’96-os szabványsorozaton (9001, 9002, 9003, 9004) alapuló minőségügyi rendszer mára közismertté vált.
Az 1994-ben kialakított ISO 9000-es szabványsorozatot, 2000-ben egy sokkal rugalmasabb, új filozófiákon alapuló minőségirányítási szabványcsoport váltotta fel. A korábbi 9001-es, 9002-es, 9003-as szabványt egy szabványba: az ISO 9001: 2001 szabványba „olvasztották” be. (A 9002 és 9003 megszűnt.) A szabványt a MSZT 2001-ben vette át, és MSZ EN ISO 9000, 9001, 9004: 2001 számon adta ki őket.
A szabványok tartalma:
MSZ EN ISO 9000 – folyamat-meghatározások
MSZ EN ISO 9001 – rendszer-követelmények
MSZ EN ISO 9004 – irányelvek, javaslatok
(A 9001 és a 9004 együttesen is alkalmazható.)
Az MSZ EN ISO 9001: 2001 jellemzői, alapelvei
Az ISO a régi szabványban kifogásolt követelményeket átdolgozta, az addigi gyakorlat alapján összegyűlt tapasztalatokat felhasználta a módosításhoz, a hiányosságokat pótolta. A hosszas munka eredménye az új szabvány kevésbé merev, egyszerűbb szerkezete, valamint rugalmasabban alkalmazható egy-egy vállalat adottságaihoz.
A szabvány változásai közül a legfontosabb a minőségcélok kitűzése, s az ehhez elengedhetetlen folyamatos fejlesztés, illetve a vevők teljes körű igényeinek kielégítése. A számos változtatás ellenére a szolgáltató szektort nem vették eléggé figyelembe, még több (a szolgáltató vállalatokra vonatkozó) pont szorult volna javításra, átdolgozásra. Ezekből az elmaradásokból adódóan valószínű, hogy újabb módosításra lesz szükség.
Az új filozófiára épülő MSZ EN ISO 9001: 2001-es szabvány az összes gazdasági szektorban alkalmazható, mondhatjuk, hogy a legszélesebb körben elterjedt szabvány, ami egységes nemzetközi követelményrendszerré vált. Egységes iránymutatást jelent, hiszen bármely méretű, tevékenységű, működési körű szervezet építheti ez alapján a minőségirányítási rendszerét. Nemcsak a vállalkozási szféra, hanem a közigazgatási, a kormányzati szervek, a non-profit szervezetek egyaránt hívhatják segítségül ezt a szabványt. Elősegíti és garantálja a termékek és szolgáltatások állandó hibátlan minőségét, folyamatos fejlesztését és a növekvő vevői elégedettséget, a vevői igényeknek való jobb megfelelést. A kiéleződött hazai és nemzetközi verseny arra kényszeríti a vállalatokat, hogy a minőség elvet ne csak a termékeikre, szolgáltatásaikra, hanem az egész vállalat irányítására, működésére is terjesszék ki. A minőségirányítási rendszernek köszönhetően a vállalati folyamatok áttekinthetők és a tevékenységek ésszerűen dokumentálhatók, ez pedig lehetővé teszi a folyamatok mindennapi egyszerű irányítását.
A szabvány arra hívja fel a figyelmet, hogy a vevői igényeket, követelményeket elemezni kell, meg kell határozni azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a vevő számára elfogadható termék előállításához, továbbá ezeket a folyamatokat állandó ellenőrzés alatt kell tartani.
A minőségirányítási rendszer adja a keretet a folyamatos tökéletesítéshez, a vevői elégedettség eléréséhez. A minőségirányítási rendszer bizalmat kelt magában a szervezetben és annak vevőiben aziránt, hogy a szervezet képes a vevői követelményeknek megfelelő termékek előállítására.
A 9001: 2001-es szabvány egyes kérdésekben szabadabb lehetőséget biztosít, ilyen pl. a szabvány egyes pontjainak figyelmen kívül hagyásának lehetősége, amennyiben az a vállalat működését nem érinti.
A régi szabvány 20 rendszereleme helyett 4 alapvető folyamaton van a hangsúly:
1. a vezetőség felelősségi köre
2. gazdálkodás az erőforrásokkal
3. a termék előállítása
4. mérés, elemzés, fejlesztés
Elvárások az új szabvánnyal szemben:
- legyen fokozottabban gyakorlatias, a vevői szempontokat figyelembe véve kell a minőséget szabályozni
- illeszkedjen jobban az integrált menedzsmentrendszerekhez
- csökkentse az eddig alkalmazott rendszerek sematizmusát
- növelje az üzleti sikerességet
Az új szabvány szemlélete a „szerezz elégedett vevőt” a „gyárts jó terméket” és a folyamatorientált szabályozás helyett.
EQM - MCOnet
