2017 legyen a mikro- és kisvállalkozások éve

A kkv-k és a nagyvállalatok megítélésében azonban változatlanul kettősség uralkodik – a hazai kkv-k rovására. A szektoron belül különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra. Sem a kormányzat, sem a társadalom nem kezeli őket a nemzetgazdaságban betöltött szerepüknek megfelelően, pedig a kkv-k állítják elő a bruttó hazai össztermék felét, a foglalkoztatottság tekintetében pedig 70% feletti a részesedésük. A kkv-k túlnyomó többsége csak hazai székhellyel és telephellyel rendelkezik, tevékenységét Magyarországon végzi, magyar tulajdonban áll, profitját itthon realizálja és itthon is költi el, fekteti be.

A társasági adó ez évi csökkentése is elsősorban a nagyvállalkozásoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék volt, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabban hat az eredményre.

Az IPOSZ üdvözli, hogy a kormányzat a munkaadók érvelését meghallgatva 5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2017-ben az eredetileg javasolt 4 helyett. Ugyanakkor a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal növekszenek a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai, ami nagymértékben befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. Ezzel szemben a kis- és közepes vállalkozásoknál a társasági adó 1 százalékpontos, illetve a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése ezt nem kompenzálja. Ezek a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek. Lesznek olyan ágazatok, például az építőipar, ahol jelentős problémákat is okozhatnak a változások.

A közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is kétséges, hogy le tudjuk-e dolgozni a hátrányunkat. A most 48,25 százalékos adóék – amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában – 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, azaz a cseh, lengyel és szlovák vállalkozások továbbra is versenyképesebbek lesznek.

Az IPOSZ örömmel fogadja a kormányzat kijelentését, hogy kiemelten fontosnak tartja a kis- és középvállalati szektorral való együttműködést, a kkv-k versenyképességének javulását.

Tudjuk, hogy január 27-től nyolc újabb program indul a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül, összességében 416 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és további több mint 200 milliárd forint egyéb pénzügyi eszköz áll majd rendelkezésre. Várhatóan hamarosan elindul a tőkeprogram is. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint e források alapvető célja, hogy a kkv-k hatékonyságát, termelékenységét, verseny- és exportképességét növeljék. Az új GINOP-pályázatoknál egyszerűsítették a pályázati kiírásokat, könnyítették a pályázatokon való részvételt. A kkv-törvény 2017-től hatályos módosításával a kormányzati feladatok kibővültek a kkv-k hatékonyságának javítására irányuló intézkedésekkel.

Az IPOSZ Országos Elnökségének meggyőződése, hogy amennyiben ezeket a célkitűzéseket a gyakorlati megvalósítás ténylegesen követi, akkor a kis- és középvállalkozások óriásit lépnek előre a magyar termékek versenyképességének növelése terén.

Mindeddig a multinacionális nagyvállalatok beruházásai kiemelt figyelmet – és támogatást – kaptak a kormányzat részéről, azonban a foglalkoztatáspolitikai szempontból, illetve ezáltal a társadalmi béke szempontjából is lényegesen nagyobb szerepet játszó mikro- és kisvállalkozások – bár fontosságukat minden kormányzat kiemelte – a támogatások megvalósulása során rendre lemaradtak.

Ahhoz, hogy megvalósuljon a gazdasági kormányzat azon célkitűzése, mely szerint el szeretnék érni, hogy minél több kkv-ból nagyvállalat legyen, az IPOSZ – mint a legkisebb vállalkozók legnagyobb érdekképviselete – további intézkedéseket javasol:

• Az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében a KATA áfa-mentességét ki kellene terjeszteni az adónem értékhatáráig, azaz 12 millió Ft-ig.
  
  
• A kisvállalkozások számára felezzék meg a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adót, és a felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.
  
  
• A kkv-k működését, fejlődését azzal lehet eredményesen elősegíteni, ha támogatást kapnak a felkészüléshez az Ipar 4.0 projekt fogadására, a digitalizáció eredményeinek mindennapos alkalmazására. Programot kell szervezni arra, hogy a kkv-k megismerkedjenek a digitális eszközökkel, hogy saját termelési folyamataikat minél hatékonyabban tudják megszervezni.
  
  
• A bizalom önmagában véve is versenyképesség-növelő tényező – a bizalomhoz azonban rendszeres és korrekt párbeszédre van szükség. A társadalmi párbeszéd javításával növelhető a versenyképesség. Alapvető fontosságú, hogy a kkv-k valóban hiteles, reprezentatív érdekképviseletei saját jogukon vehessenek részt a versenyszférát érintő kérdések megvitatásában. Jelenleg a magyar kisiparnak ugyanis nincs megfelelő képviselete ezeken a platformokon. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) ugyan az IPOSZ is tagja, ám a konkrét kérdéseket tárgyaló Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) nem. A magyar kkv-k hangja így nem, vagy csak erősen szűrve jut el a döntéshozókig. Az IPOSZ mindent megtesz azért, hogy ez változzon, mert a magyar mikro- és kisvállalkozások legnagyobb érdekképviseleteként ez nem csak küldetése, hanem alapvető kötelessége is.

 

A gazdasági civil szervezetek és a vállalati világ is úgy látja, 2017 a kkv-k éve lehet. Az IPOSZ Országos Elnöksége joggal reméli, hogy nem csupán lehet, hanem az is lesz.

 

Ipartestületek Országos Szövetsége